2.

    - Szeretsz? - kérdezte Luca a fiújától vagy századszorra. Szinte biztos volt benne, hogy mi lesz a válasz, de ezt Dánostól akarta hallani.

    - Persze, hogy szeretlek - suttogta vissza a fiú. - De ugyanezt mondtam öt perce is.

    Luca halkan kuncogni kezd. - Bocs. Nagyon idegesítelek?

    Dános felnevetett. - Egy kicsit.

    Közelebb hajoltak egymáshoz, majd a beszélgetést csók váltotta fel. Hosszú csók volt, egészen addig tartott, amíg valaki bele nem ment Lucába.

    - Bocsika! - szabadkozott a gyönyörű illető.

    Luca irigykedve nézett rá, egy csepp undormánnyal az arcán. Viszont Dános teljesen máshogy nézett az idegen lányra. Neki elsőre megtetszett a látvány.